● Lehetséges kérdések:

Az állásinterjúk egy másik sarkalatos pontja a feltett kérdések és az azokra adott/adható válaszok.

Ezért a vállalatról és magunkról elmondható legfontosabb információkon túl érdemes az interjú előtt átgondolni az alábbiakhoz hasonló kérdéseket, és kidolgozni őszinte és meggyőző válaszokat.

◦ Miért szeretne ennél a vállalatnál / szervezetnél dolgozni?

◦ Ön szerint miért alkalmas Ön ennek a munkakörnek a betöltésére?

◦ Milyen képességeit tudná felhasználni ebben a munkakörben?

◦ Mit adna Ön ehhez a pozícióhoz/céghez?

◦ Meséljen a legutóbbi/jelenlegi munkájáról. (Kezdők esetében szakmai gyakorlat)

◦ Miért lépett ki az előző munkahelyéről?

◦ Miért kívánja otthagyni jelenlegi munkahelyét?

◦ Ha Önt választjuk, hogyan látna neki ennek a munkának?

◦ Mit gondol, mik a legfontosabb különbségek a legutóbbi/jelenlegi munkája és e között?

◦ Van bármilyen kérdése? (Mindig jó pontnak számít, ha van kérdésünk nekünk is!)

Attól függően, hogy milyen fajta állást pályázunk meg, gondoljuk át, hogy milyen további kérdésekre számíthatunk az interjún, és hogyan tudnánk azokat megválaszolni, de maradjuk a realitás talaján!

● Kellemetlen és/vagy nehéz kérdések:

Készüljünk fel arra is, hogy esetleg nehéz kérdésekre is kell válaszolnunk, vagy ritkább esetben váratlan helyzetekre kell reagálnunk.

Az ilyen jellegű kérdésekkel azt akarják felmérni, miként birkózna meg bizonyos helyzetekkel a jelölt, és hogyan viselkedne. A cégek nem csupán az ismereteinkre és szakmai tapasztalatainkra kíváncsiak; legalább ennyire érdeklik őket a képességeink és eddigi eredményeink is.

Nézzünk néhány példát, hogy egy állásinterjú alkalmával milyen kérdések merülhetnek fel, melyek ebbe a kategóriába sorolhatók:

◦ Mik az erős/gyenge pontjai?

Pontosan tudjuk, hogy kihez megyünk és a kiírt pozíciót is részletesen ismerni kell. Ehhez mérten tudjuk az állással kapcsolatos erősségeinket és gyengeségeinket. Erősségeinket emeljük ki, és adott esetben ne féljünk gyengeségeinktől. Ezekkel is legyünk tisztában. Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. Ha erősségeink hangsúlyozása mellett gyengeségeinket is vállaljuk szimpátiát válthat ki az interjúztatóból.

◦ Mi az a három szó, ami a legjobban jellemzi Önt?

Talpraesettség és gyors reakció kell a kérdés megválaszolásához. Hasonlít a „Mondjon 3 jó tulajdonságot” kérdésre. Gondoljuk át most, melyik 3 szót mondanánk? Fontos, hogy fókuszáljunk közben a munkaköri leírásra is, futtassuk végig a fejünkben, hogy az adott munkára vajon milyen tulajdonságok kellenek.

◦ Ha felhívnám a főnökét, akkor mit mondana Önről?

Gyors reakciót várnak a kérdésre, foglaljuk össze 1-2 mondatban, hogy mi lehet a véleménye a főnökünknek a munkánkról. Lényegre törően fogalmazzunk, és ne ijedezzünk, mert nem fogják felhívni, csak ha referenciaként megadjuk az elérhetőségeit.

◦ Mit talál ebben a munkában a legvonzóbbnak? És a legkevésbé vonzónak?

Leteszteli, hogy mennyire értettük meg, hogy miről szól az adott munkakör, tisztában vagyunk-e azzal, hogy hol lehetnek a nehézségek, milyen problémák adódhatnak.

◦ Ki volt az a főnöke, akit a legkevésbé kedvelt, és miért?

Fontos információkat árulhatunk el arról, hogy hogyan szeretünk dolgozni, ha például azt válaszoljuk a kérdésre, hogy „Számomra fontos, hogy hagyjanak a saját tempómban alkotni, és ne avatkozzanak bele a folyamatba, ha segítségre van szükségem, akkor majd én szólok”. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy egy olyan szervezetbe nehezen illeszkedne be az álláskereső, ahol sok a szabály, a rendelet, a betartandó utasítás.

További hasonló érdekes, kellemetlen és nehéz kérdéseket találhatunk még az interneten, melyekhez néhány esetben akár frappáns válaszok is tartoznak, vagy esetleg megtudhatjuk, hogy milyen velünk kapcsolatos információk kipuhatolására irányul a kérdés.

Ha már jó előre időt szánunk rá és elgondolkoztunk azon, miként reagáljunk az ilyen típusú kérdésekre, akkor talán a válaszadás sem lesz annyira nehéz, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Meríthetünk múltbéli élményeiből, tapasztalataiból, és ezeknek nem feltétlenül kell kizárólag munkahelyi helyzetekre korlátozódniuk. Az ilyen és ezekhez hasonló „trükkös” kérdéseknek nem az a célja, hogy szándékosan zavarba hozzanak minket, hanem sokkal inkább arra, hogy spontán reakciót váltsanak ki belőlünk, így lehetőséget adnak arra, hogy megcsillogtassuk képességeinket.